Áramszünet lehetett, vaksin botorkáltam egy halvány sárga fény felé a járda nélküli kátyús kis utcában. Nem a megszokott kocsmaszagot éreztem, amikor beléptem. Csak ketten voltak benn: a pultos hölgy mély dekoltázzsal, és a ballonkabátos fiatalember, borzalmas illatú szivarfüstbe burkolózva. Kértem egy pohár sört, botomat a falnak támasztva leültem és a cigaretta választékot nézegettem. A sarokban egy régi tévékészülék halványkék fénye derengett, le volt halkítva, de talán meccset közvetített. A pult mögött álló hölgy legörnyedve keresztrejtvényt fejtett, a ballonkabátos néha rám sandított. Lehet, hogy tarhálni fog, éreztem, keresi a tekintetem.
Aztán megszólalt a mobiltelefonom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése