A szobám szemben lévő sarkaiban két pók kánonban fonta hálóit, talán azért, hogy engem gyönyörködtessenek. Az aprólékos imitációs játék láttán lelassultak a gondolataim: a levegőt is lassan vettem, igyekeztem észrevétlen maradni. Mereven bámultam tevékenységüket, közben a gyerekeim páros játékaira gondoltam. A csillogó pókhálók fényét néha megszakította egy-egy porszem. Kósza árnyékokat is láttam a falon.
Népszerű bejegyzések
-
*Az alábbi szövegfolyam életem egyes eseményeit tartalmazza Mozart operáinak történéseivel és fiktív elemekkel vegyítve. A szövegben szer... -
Hajnalban levittem a kutyámat (Bettina von Winter-Drazsé) megsétáltatni. A zebra mellett, a kukásedénynél két rendőr állt. Távolból egy von...
-
Az elmúlt éjjel nem tudtam aludni, mert szú percegett az ódon lehangolt zongorában. Gondolataimban összekeveredett a tegnap a holnappal. K...
-
Elgurult a karikagyűrűm a szekrény alá. Lehasaltam, próbáltam utána nyúlni. A gyűrűt nem értem el, de megtaláltam egy könyvet, amit évek óta...
-
Kinyitottam a szemem, olyan sötét volt, hogy mozdulni sem mertem. Nyilván felhő takarta a Holdat. Aztán apró fénypontokat véltem felfedezni ...
-
Csinos nő ült előttem. Pedig nem volt fiatal: a negyvenes évei elején járhatott. Platánfakéreg-színű kosztümben, vékony a... -
Áramszünet lehetett, vaksin botorkáltam egy halvány sárga fény felé a járda nélküli kátyús kis utcában. Nem a megszokott kocsmaszagot érez...
-
A szobám sarkából egy egér bámult rám, valószínűleg azt figyelhette, alszom-e.Én persze nem aludtam, de nem mertem mozdulni, nehogy megijes...
-
A minap leszólított egy harmincas evek elején járó szakadt férfi. Megkérdezte, szeretem-e a költészetet. Azt válaszoltam, hogy szeretem, v...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése